Szeretnél? …nem áll módomban, de illene…

Modális segédigék, avagy érzelmi hozzáállás, lehetőségek és képességek kifejezése kínaiul

Ha felmerül az igény, hogy a nagyon egyenes, nagyon határozott, nagyon tőmondat egyszerű gondolatainkat finomhangoljuk egy hangyányit (…finomhangyáljuk?), mielőtt átültetjük kínai nyelvre, az én – megyek – Kína – uff mondatunkba még több háttértartalmat csempészhetünk mindenféle  modális segédigével. Ezeknek a sora szerencsére véges, és az alkalmazásukra is elég konkrét szabályok vannak. A modális igék voltaképpen a kínai nyelvnek még viszonylag hálásabb szegmensei közé tartoznak. #foreshadowing

Mik a lehetőségeink?

Modális segédigék

Hozzávetőlegesen a fenti négy nagy kategóriába csoportosíthatjuk ezeket a segédigéket.

Lehetőség, képesség, valószínűség kifejezése

Ők hárman azért jó testvérek, mert magyarul többé-kevésbé mindhármat lehet “tud”-nak fordítani, csak más-más megközelítésből vagyunk képesek végrehajtani a mondat cselekményét.

Tanult képesség:
开车。Wŏ huì kāi chē. “Tudok autót vezetni [mert kijártam az autósiskolát, az autó többnyire abba az irányba halad, amerre én szeretném, és ha versenyautósan nyomok egy kövéret, nem fulladok le emelkedőn induláskor sem].”
说汉语。Wŏ huì shuō Hànyŭ. “Tudok beszélni kínaiul.” Ezt nyugodtan mondogassuk a tükör előtt.
不会做宫保鸡丁。Wŏ bú huì zuò gōng băo jīdīng. “Nem tudok gong bao csirkét csinálni.”

Körülmények, eszközök, infrastruktúra:
开车。 Wŏ néng kāi chē. “Tudok autót vezetni [mert nálam van a jogosítványom, ráérek, és épp nincs szervízben a kocsim].”
我明天也来。Wŏ míngtiān yĕ néng lái. “Holnap is tudok [ráérek] jönni .”
我现在不能用手机上网。Wŏ xiànzài bù néng yòng shŏujī shàng wăng. “Most nem tudok a mobilomon internetezni [lemerült / kipörgettem az adatforgalmamat / barlangi búvárkodás közben vagyok]”

Engedély, jogosultság:
可以开车。 Wŏ kĕyĭ kāi chē. “Tudok autót vezetni [mert még nem ittam olyan sokat, maradt még pár pont a jogsimon, illetve apukám/anyukám rám bízta a kocsiját].”
可以用你的词典吗? Wŏ kĕyĭ yòng nĭ de cídiăn ma? “Használhatom a szótáradat [megengeded]? “
这儿不可以吸烟。Zhèr bù kĕyĭ xīyān. “Itt nem szabad dohányozni.”

Szándék, elhatározás, hajlandóság kifejezése

Óhajunkat, akaratunkat a 想 xiăng és 要 yào segítségével fejezhetjük ki, sok különbség nincs köztük, előbbi inkább olyan sóhajtozva naplementébe merengős-könnycseppgördülős hangulatot teremt, utóbbi egy fokkal határozottabb.
去中国。Wŏ xiăng qù Zhōngguó. “Szeretnék Kínába menni.”
回家。Wŏ xiăng huí jiā. [Hú, meggondoltam magam] Szeretnék hazamenni.”
买东西。Wŏ yào măi dōngxi. “Vásárolni akarok.”
休息一下。Wŏ yào xiūxi yíxià. “Pihenni akarok egy kicsit.”

Arra viszont feltétlen ügyeljünk, hogy tagadó alakja mindkettőnek 不想 bù xiăng, függetlenül attól, hogy mennyire határozottan nem kívánuk csinálni valamit. A 不要 bú yào majd más lesz.
不想看电影。Wŏ bù xiăng kàn diànyĭng. “Nem szeretnék/akarok filmet nézni.”

Bátorságból fakadó hajlandóságunkra használjuk a 敢 găn-t.
骑马吗?Nĭ găn qí mă ma? “Mersz lovagolni?”
不敢告诉他。Wŏ bù găn gàosu tā. “Nem merem neki elmondani.”

Szívből fakadó hajlandóság kifejezésére pedig alkalmazzuk bátran a 愿意 yuànyì-t (már az írásjegyből is látszik, mennyi szivecske figyel benne alul!).
愿意试试。Wŏ yuànyì shìshì. “Szívesen kipróbálom.”
不愿意起床。Wŏ bú yuànyì qĭ chuáng. “Nem vagyok hajlandó felkelni.” Első gondolatom minden reggel, csak kevésbé koherensen és magyarul.

Szükség, elvárás, feltétel kifejezése

Ezen a ponton remélem, már szemünk sem rebben, hogy ugyanaz az írásjegy ismét előkerül, de természetesen most mást fog jelenteni.

A 要 yào ugyanis kontextustól függően “akar” mellett “kell” jelentéssel is bírhat. Így ugyanaz a –  我去中国。Wŏ yào qù Zhōngguó. – mondat az előzmények vizsgálata nélkül jelenthet egyaránt “Kínába akarok menni”-t illetve “Kínába kell mennem”-et. Kontextussal valamivel egyértelműbb:
我们下个星期不能上课了,我去中国。Wŏmen xià ge xīngqī bù néng shàng kè le, wŏ yào qù Zhōngguó. “A jövő héten nem tudunk órát tartani, mert Kínába kell utaznom.”
我今年放假的时候去中国。Wŏ jīnnián fàng jià de shíhou yào qù Zhōngguó. “Idén a szünetben Kínába akarok menni.”
Kicsit szerencsésebb dolgunk van, ha olyan mondatokkal találkozunk, mint:
去医院。Wŏ yào qù yīyuàn. “Kórházba kell mennem.” illetve
考试。Wŏ yào kăoshì. “Vizsgáznom kell.”, tekintve, hogy a franc se akarja a fenti tevékenységeket magától folytatni, ha nem muszáj.

És mi van, ha nem kell?
Remélem, még észben tartjuk, hogy a 不要 bú yào-t továbbra sem tudjuk ellőni “nem akar”-ként, mert még mindig azt jelenti, hogy “nem szabad”. Ha valamit nem szükséges megcsinálni, akkor arra 不用 bú yòng-gal hívhatjuk fel a figyelmet. Nézzünk egy elvetemült példát, ahol kivételesen felmerülhet az előre kitervelt önkezűség gyanúja:

A 得 dĕi jelentése “muszáj”. Ha így elsőre nem jött át, hogy a “kell” és a “muszáj” között mi a különbség, akkor akkor máshonnan 得 megközelítenünk.
去哪个商店? Nĭ yào qù nă ge shāngdiàn? “Melyik boltba kell menned? [mert így belülről feszít téged, hogy valamit vásárolnod kell?]”
去那个商店。 Nĭ dĕi qù nà ge shāngdiàn. “Muszáj lesz abba a boltba menned [mert máshol ez a termék nem kapható.]”
去医院。 Wŏ yào qù yīyuàn. “Kórházba kell mennem [mert kórházban van, akit meg szeretnék látogatni].”
去医院。Wŏ dĕi qù yīyuàn. “Muszáj kórházba mennem [mert ezt a gyógyszert kizárólag szakorvos írhatja fel, máskülönben nem tudok szerezni].”

A 应该 yīnggāi pedig a fenti 要 yào-nak egy kicsivel szelídebb verziója lesz, jelentése “kellene, illene” illetve “jobban tennéd, ha”.
应该多学点儿汉语。Nĭ yīnggāi duō xué diănr Hànyŭ. “Jobban tennéd, ha kicsit többet tanulnál kínaiul.”
不应该来。Nĭ bù yīnggāi lái. “Nem feltétlen baj, ha nem jössz.”
我们应该走了。Wŏmen yīnggāi zŏu le. “Nem pánikolok, de lassan indulhatnánk.”

Ítélet, becslés, értékelés kifejezése

Vele pedig olyan HSK 4 magasságában fogunk először találkozni, jelentése “megéri, érdemes”.
这个问题比较重要,我们值得考虑。 Zhè ge wèntí bĭjiào zhòngyào, wŏmen zhíde kăolǜ. “Ez a kérdés elég fontos, érdemes lenne átgondolnunk.”
这台电脑虽然价格不算贵,但是质量不好,不值得买。 Zhè tái diànnăo suīrán jiàgé bú suàn guì, dànshì zhìliàng bù hăo, bù zhíde măi. “Ez a számítógép ugyan nem számít drágának, de a minősége gyenge, nem éri meg megvenni.”

szabályok

  • Ne ejtsük mögé rögtön a mondat tárgyát, szükségünk lesz egy második igére is. 我要咖啡。Wŏ yào kāfēi. “Kávét akarok inni.”

  • Eszünkbe ne jusson aspektus partikulát (了 le、着 zhe、过 guo) biggyeszteni mögé, mert elsírom magam.
    “Jó, de akkor hogy mondom kínaiul, hogy “akartam”?

    NEM. ÍGY.

  • Eldöntendő kérdésben a segédigét kell meg- x 不 x -ezni. 能不能来? Néng bu néng lái? “Tudsz(-e vagy sem) jönni?”

Na, a végére dobjunk rá még egy kis kontrasztot.

我学习汉语。Wŏ xuéxí Hànyŭ. “Kínaiul tanulok [this is the way].”
学习汉语。Wŏ néng xuéxí Hànyŭ. “Tudok kínaiul tanulni [ebben a félévben is meghirdették Neptunon / keddenként ráérek].”
可以学习汉语。Wŏ kĕyĭ xuéxí Hànyŭ. “Tanulhatok kínaiul [nem állok eltiltás alatt].”
学习汉语。Wŏ xiăng xuéxí Hànyŭ. “Szeretnék kínaiul tanulni [azt hallottam, jó móka].”
愿意学习汉语。Wŏ yuànyì xuéxí Hànyŭ. “Szívesen tanulok kínaiul/hajlandó vagyok kínaiul tanulni [az összes opcióm közül ezt választanám].
学习汉语。Wŏ găn xuéxí Hànyŭ. “Bele merek vágni a kínaitanulásba [oh, my sweet summer child…].
学习汉语。Wŏ yào xuéxí Hànyŭ. “Kínaiul akarok tanulni [határozott elképzelésim vannak] / kínaiul kell tanulnom [a főni valamiért hirtelen úgy döntött, most inkább engem küld Kínába gyárlátogatásra].”
学习汉语。Wŏ dĕi xuéxí Hànyŭ. “Muszáj kínaiul tanulnom [máskülönben nem vesznek fel Pekingben mesterképzésre].”
应该学习汉语。Wŏ yīnggāi xuéxí Hànyŭ. “Kínait kéne tanulnom [most már nagyon sok időt töltöttem minden mással, ami fontosabb volt, mint megírni a fordítós házit].”

我们值得学习汉语。Wŏmen zhíde xuéxí Hànyŭ. “Megéri kínaiul tanulni.”
Tényleg jó móka.

Mi a közös a névjegykártyában és az ágyban?

Avagy a kínai számlálószavak szerepe a mondatalkotásban

Minden könnyen elsajátítható koncepció után rögtön egy meglepetéssel dob meg minket a kínai, méghozzá például akkor, mikor elsajátítottuk a számokat és nagyjából ugyanazon az órán rádöbbenünk, hogy a legritkább esetben szoktunk csak úgy, magában elszámolni mondjuk százig. Ha alkotnánk egy Venn-diagrammot, melyen a “szeretek bújócskázni” és a “kínaiul tanulok” halmazok szerepelnek, ezek alig érzékelhetően szűk metszetében kizárólag a kínai-magyar kéttannyelvű suli alsó tagozatosai kapnának helyet – én bizony nem találkoztam még olyan nyolc éven felülivel, akinek kedvelt időtöltése, hogy unaloműzés gyanánt így… számolgatja a semmit. Mi, felnőttek inkább az adatokat szeretjük, miből pontosan hány darab áll rendelkezésre, vagy hány darabbal akarjuk bővíteni a jelenlegi állományt.

Ahhoz viszont, hogy kínaiul meg tudjunk számolni dolgokat, számlálószavakra lesz szükségünk. Hellyel-közzel a magyarban is néha felbukkan ez a jelenség, például a vendéglátó szektorban ajánlott az “egy sört kérek” vagy “egy bort kérek” helyett specifikálni, hogy mennyit szánunk az adott esti mulatságra, és  “egy pohár/korsó sört”, illetve “egy pohár/üveg bort” rendelni. Ugyanakkor nekünk nem kell túllihegni a kérdést, ha eleve egyféle konténerben juthatunk csak hozzá a kiszemelt termékkategóriához – “egy presszós csészényi presszókávát szeretnék kérni”.

Kínaiul viszont nincs ennyire egyszerű dolgunk, bármit is szeretnénk számszerűsíteni, ahhoz bizony meg kell keresnünk a megfelelő számlálószót.

Az egyszerűség kedvéért nézzük először a főneveket (mivel a tevékenységeket és az időt is meg tudjuk ám számlálni, de ez már más történet, és elbeszélésére más alkalommal kerül majd sor).

Alapesetben, ha egy számnévvel és egy főnévvel dolgozunk, valamilyen formában a “darab” kifejezésnek mindenképp szerepelnie kell a kettő között. Ez a gyakorlatban így néz ki:

Kínai számlálószó - darab, kötet
Három darab diák
Öt kötet könyv
Egy nyaláb napsugár

Az utolsót azért hoztam fel példának, mert szeretek trollkodni, ez az én személyes kedvenc számlálószavam, valamint engem teljesen lenyűgöz, hogy napsugarakat, péksütemény illatokat és rövid ideig felcsendülő zenét vagy énekhangot meg tudunk számolni egy nyalábbal. Természetesen akadnak ennél sokkal gyakrabban előforduló, mondhatni hasznosabb számlálószavak is.

A fenti szabályt azért tartsuk feltétlen szem előtt, mert ha elfelejtjük kirakni a számlálószót, kevésbé súlyos esetben csak hozzuk a külföldi sztereotípiát, rosszabb esetben teljesen mást jelent majd, amit mondunk, mint amit szerettünk volna.

Aztán persze egy bizonyos főnevet többféle módon is meg tudunk számolni, attól függően, hogy mekkora egységről, esetleg milyen vonatkozásban van róla szó:

három pohár alkohol / három palack alkohol
három darab mandarin / három jin (másfél kiló) mandarin
5-ös busz / öt darab busz
egy szelet torta / egy egész torta

Próbáljunk hamar túllendülni azon, milyen kellemetlenül hangzik magyarra fordítva, hogy “ebben a csoportban öt darab diák van”, illetve “két darab lányom es egy darab fiam van”.

Ez a számnév + számlálószó + főnév képlet az egyszerűbb vége a dolgoknak, ennel sokkal izgalmasabb helyeken is felbukkannak a számlálószavak.

Következő szabály, ha mutató- (这、那) vagy kérdőnévmással (哪、几、多少), illetve utóbbiakkal vonatkozó névmásként (几) találkozunk, bizony ott sem feledkezhetünk meg a számlálószóról.

Ez a fénykép
Melyik szótár?
El akarok mondani neki pár dolgot
Hány diák?

Ezen a ponton két kérdéssel szoktak megtalálni a tanítványaim, méghozzá “úristen, hány van ebből” és “ennek mi értelme”.
Az első kérdésre bevallom, csak hozzávetőleges választ tudok adni, valamivel háromszáz fölött. Nomármost, mielőtt kiábrándult sóhajjal hátravetjük magunkat a székben, és az asztalra dobjuk a tollunkat (ez a mozdulatsor gyakori jelenség kínai órán), ebben a háromszázban azért benne van például a 筥 jŭ, ami egy rizstárolásra alkalmas köralakú bambuszkosár, valamint a 孔 kŏng, ami pedig a barlanglakások számlálószava. Őszintén, hány bambuszkosárkányi rizst raktározunk a barlangingatlanjainkban? Na ugye.
A mindennapi életben gyakran előkerülő számlálószóból maximum 20-25 van, feltéve, hogy igazán választékosan akarjuk megszámlálni például a lovainkat.

Aztán mire jó, hogy számlálószavak vannak a mondatban?

A legkézenfekvőbb válasz, hogy a megfelelő számlálószó segítségével egészen pontosan meg tudom mondani, mekkora egységről vagy mennyiségről van szó a mondatomban. Ebbe nem érdemes belekötni, ez magyarul is pont ugyanígy van.

Eszik egy szelet almát
Eszik egy egész almát
Eszik egy jin (fél kiló) almát

A másik nagy előnyük, hogy kis túlzással szinte fölösleges utánuk kitenni magát a főnevet, amit megszámlálnánk, hiszen a számlálószóból kiderül, hogy milyen kategóriáról van szó. Adott a szituáció: ki kell költöznöm a koliszobából, és nagyon limitált, hogy mennyi lomot taposhatok bele a bőröndömbe, így szétterítem az asztalon a nélkülözhető cuccaimat, és áthívom a pajtásaimat böngészni.

Melyik tetszik?

Pusztán a számlálószavak használatával megspóroltam magamnak a mondat végét, és így is teljesen egyértelmű, hogy az első barátomnak a köteteket szánom (könyvek, szótárak), a második a ruhadarabjaimat böngészheti, a harmadiknak a lapszerű tárgyaim jutnak (fényképek, poszterek), az utolsó pedig a karóráim közül válogathat (ne ijedjünk meg, mindegyiket Kínában vettem, egyik sem ér többet 10 yuannél).

Van még egy harmadik előnyük is – ha valaha megszáll bennünket az ihlet, hogy a kínai mellett japán vagy koreai nyelvvel is szeretnénk foglalkozni, másodjára már nem lesz ekkora sokkélmény, hogy a számlálószavak ezekben a nyelvekben is megjelentek a kínai írott nyelv harmadik és hetedik század közötti agresszív térhódításának köszönhetően.

Mely számlálószavakra fordítsuk hát a legnagyobb figyelmet (a teljesség igénye nélkül)?

个 ge – a számlálószavak free get-out-of-jail-card-ja. De tényleg, 个-vel akármit meg tudunk számlálni, úgyhogy bátorítok mindenkit, ha elbizonytalanodna, hogy a tollakat melyik hosszúkás tárgyak számlálószavával kell megszámolni, nyomjon nyugodtan egy 个-t a megfelelő helyre, nem fog nagyon mellélőni. És ne durcáskodjunk, hogy de én nem akarok úgy beszélni, mint egy ötéves kínai gyerek, mert az teljesítmény, ha bármiben is felérünk egy ötéves kínai kisgyerekkel, aki valószínűleg mátrixműveletekben, zongorázásban, sakkozásban és kötélmászásban is messze lenyom minket. És az esti mese után azokkal a játékokkal játszik, amiket ő maga scriptelt.

本 bĕnkötetszerű tárgyak számlálószava, könyvek, szótárak, gyűjtemények számolgatásához elengedhetetlen.

位 wèi – személyeket tudunk egy fokkal udvariasabban számszerűsíteni, orvosokra, tanárokra, ügyvédekre, idős bácsikra és nénikre használhatjuk, valamint hozzá nem értő, hanyag és enyhén rosszindulatú TO-s titkárnőkre, abban a pillanatban, hogy kiderül, az apukájuk párttag (true story).

口 kŏu – ami szintén a tanulmányaink elején elő szokott kerülni, családtagokat tudunk a szájuknál fogva megszámolni (Nálatok otthon hány szájnak van hozzáférése a hűtőszekrényhez?). Emellett falatnyi, harapásnyi illetve teli szájas mennyiséget tudunk vele meghatározni.

条 tiáo – hosszúkás, csíkszerű főneveket számolunk vele – de vigyázat, nem botszerűen hosszúkásakat. Ez nem ugratás, tényleg van különbség. 条-val utakat, folyókat, szoknyát-nadrágot, sálat, kutyák közül a tacskót és a basset houndot, halakat, uborkát és sárkányokat kell megszámolni. Azért, ha rendszeresen számolgatunk sárkányokat nem-fantasy vonatkozásban, kínaitanár helyett inkább forduljunk addiktológushoz.

把 bă – markolattal, fogantyúval rendelkező tárgyak számlálószava, amiket egy kézzel fel tudunk kapni, mint például esernyő, kulcs, fogkefe, seprű, kard (sose lehet tudni), illetve szék, feltéve, hogy nincs a padlóhoz rögzítve.

只 zhī – kisméretű állatok, amik kis jóindulattal úgy néznek ki, mint ez az írásjegy (macska, nyúl, csirke), valamint a testrészeink közül a kisebb méretű, kerek egységek (fül, szem, kézfej) számolgatásához javaslom.

件 jiàn – ruhadarabok, melyeket rendeltetésszerűen többnyire nem a fejünkre vagy lábunkra húzunk, ajándékok, illetve a 事 shì (ügy, feladat) számlálószava.

辆 liàng – szárazföldi járműveket számlálhatunk meg vele, biciklit, autót vagy buszokat. Ha egynél több magánrepülővel vagy jachttal rendelkezünk, görgessünk tovább.

段 duàn – “rövid szakasz” számlálószó, akár szöveget vagy időtartamot is szabdalhatunk vele.

块 kuài – egy kis darabka, első körben fizetőeszközként fog felmerülni (五块钱 wŭ kuài qián – öt darabka pénz, mármint természetesen yuan, szóval olyan 216 forint), második iterációban a nagyjából marokba fogható méretű tárgyak számlálószava lesz.

杯、瓶 bēi, píng – bögre/pohár, illetve palack – folyadékok tárolásánál és adagolásánál kerül elő, ahogy progresszíven egyre több kávéra illetve alkoholra van szükségünk a modern mandarin kínai nyelv feldolgozásához.

És természetesen a 张 zhāng – szóval miért kerültek egy kategóriába a fényképek, névjegykártyák, papírlapok, térképek, asztalok és ágyak? Hát ezek azok a tárgyak, melyek elsődleges funkciójukat a nagy, lapos felületüknek köszönhetik. Szóval, ha már összefolynak az asztalon kiterített kínai jegyzetpapírjainkon az írásjegyek és magyarázatok, elérkezett az idő, hogy a hálóban szelíden előreborulva arccal levegyük a matracot, és reménykedjünk, hogy mire magunkhoz térünk, egy kicsit könnyebbnek tűnik majd ez a kaland.